Web indító gondolatok

(Jósvafő jövője – Jósvafő múltja?)
Jósvafő
29 Már

Web indító gondolatok (Jósvafő jövője – Jósvafő múltja?)

Helyi, felelősen gondolkodó emberként az első és legfontosabb információ a Jósvafőre látogatók számára, hogy a településen jelenleg tapasztalható nyugalomnak és csendnek természetesen oka és „ára” van.

A csend és a nyugalom turisztikai szempontból már önmagában is vonzó lenne, de Jósvafőn ezt látogatható barlangok, felszíni természeti értékek, a település földrajzi elhelyezkedése, az ófalu kulturális és néprajzi értékei, ill. a hucul lovak jelenléte még tovább erősítik…

Ha tehát a Jósvafőn való tartózkodás és pihenés közben, vagy a településről való hazautazás után bárkiben is olyan kérdések merülnek fel, hogy mi történt valójában Jósvafővel? Miért néptelenedik el lassan a település? Hová lett a több száz év alatt letisztult népi kultúra, az élő, működő és prosperáló falu? Miért nem gazdálkodnak a helyiek? Miért nem művelik a földjeiket? Miért nem tartanak állatokat?  Hová lett a helyi kisipar? Hol vannak a mesteremberek? Miért nem forognak a vízikerekek és miért nem működtetik a malmokat, a kapahámort és a kendertörőt? Miért nincs jelenleg óvoda és iskola? Miért kevés a gyermek?

Igen, sok-sok megválaszolatlan kérdés…

Talán ellustultak a jósvafői emberek? Vagy elveszítették hitüket és identitásukat? Egyáltalán miért nem merítenek erőt múltjukból és miért nem ápolják hagyományaikat?

2016-ban ezért tűnik ilyen kihaltnak és csendesnek a falu?

Természetesen nem!

A válaszok a magyar történelem elmúlt 100 évében keresendőek…

Mert a II. világháború után rájuk erőltettek egy idegen társadalmi-gazdasági modellt, ezáltal elvették tőlük a szabad választás és a szabad akarat lehetőségét.

Települési szinten e tudatos ideológiai folyamat részeként számolódott fel a hagyományos paraszti gazdálkodás, így tűnt el a helyi kisipar. Ennek eredményeként szakadt meg az évszázadok alatt természetes úton letisztult tudás és kultúra generációk közötti öröklődésének és átadásának folyamata, ami a jelenleg is tapasztalható negatív folyamatokhoz – öregedő népesség, csökkenő lélekszám, birtok- és tulajdonviszonyok gyökeres átalakulása, helyi erőforrásokon alapuló gazdasági infrastruktúra és családi vállalkozások hiánya, megfelelő tudás, kreativitás és bátorság hiánya, egészséges identitás és jövőkép hiánya – vezetett.

Mindezek következtében Jósvafő 1990 utáni történetének egyik jelentős változása a „szocialista falurombolás” miatt elnéptelenedett lakóházak új gazdára találása, melynek következtében Jósvafőn is elindult az üdülőfaluvá válás lassú folyamata. Az új háztulajdonosok egy jelentős részét a fent említett, a faluhoz több szállal kötődő, a karsztot és a helyieket jól ismerő ún. barlangász családok alkotják.

A falu életének másik jelentős változása az 1985-ben létrehozott Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működése. A karszton kialakított természetvédelmi területen a nemzeti park a természet védelmén és kutatásán túl, az oktatásban, valamint a turisztikai bemutatásban is alaptevékenységet végző állami területi munkaszervezetként, a helyi emberek életét érintő jogszabályi korlátozások mellett a környék legnagyobb munkáltatója is egyben.

Ebből következően napjainkban Jósvafő társadalmi-gazdasági szempontból a fokozottan hátrányos helyzetű területek közé tartozik, de mint turisztikai fogadóterület értékes potenciállal rendelkezik.

Jósvafőn és környékén nemzeti park, négy különféle látogatható barlang, változatos természeti és táji értékek, források és patakok, hucul ménes, műemléki jelentőségű ófalu, a kulturális örökség és a népi kultúra jelentős emlékei, valamint különféle pihenési és élményszerzési lehetőségek sora várja a turistákat.

A térségi turizmus alapját természetesen a Világörökség részét képező – a nagyközönség számára megnyitott – barlangok jelentik, melyek kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal a térség legnagyobb attrakciói is egyben.

Közülük is kiemelkedik a Baradla-Domica-barlangrendszer, mely nemcsak a térség, de hazánk legkiemelkedőbb barlangtani értéke is, hiszen aktivitásával, hosszával és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető.

E felszín alatti vonzerők mellett számtalan további felszíni program színesíti és egészíti ki a karszt turisztikai kínálatát. Ezek sorában Jósvafő ófalui részében a Gömör-Tornai Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Bt. – a bemutatható hagyományokat programmá fejlesztve – különböző ökoturisztikai termékeket és szolgáltatásokat ajánl az érdeklődő diákcsoportok, párok, családok, baráti társaságok és felnőtt csoportok figyelmébe.

Ha Jósvafőn még lassítható a porták kihalásából és elnéptelenedéséből adódó üdülőfaluvá válás folyamata, ha ezáltal van némi jövője a védett természeti környezetét és kulturális örökségét turisztikai vonzerőként megjeleníteni képes helyi közösségnek, akkor ez mindenképpen a település múltjában keresendő, ezért mi helyi emberként is hiszünk a Tájház kertjében kőbe vésett „Jósvafő jövője – Jósvafő múltja” gondolatban.

Ebben a folyamatban minden érdeklődő vendégre számítunk!

Szeretettel várjuk Önöket Jósvafőn!

Berecz Béla

Jósvafő, 2016-03-25